Borvízforrások nyomában

Az „Erdély gyöngyé”-nek is nevezett Tunádfürdő egyik legszebb magaslati fürdőhely nem csak Hargita megyében, hanem az országban is. A település 1968-tól az ország legkisebb városa. A földrajzi helyzete és a természetes terápiás tényezők sokasága, a számtalan borvízforrás, természetes gázak és termálvizek segítették a települést, hogy fejlődjön a balneoterápia azon szakterületén, mely természetes gyógytényezőket használ. Az Oly folyó a település fő vízfolyása, melyből régen a Csukás-tavat alakították ki turisztikai célokkal a település központjában. A Csukás-tó partján található a Tusnádfürdői Wellness Központ (pihenő- és kezelőbázis).

Az egészség szempontjából a tusnádfürdői borvízek két módon vannak felhasználva. Az első módszer a fürdős kezelés, mely az idegrendszert, az érrendszert és a húgyúti rendszert gyógyítja, illetve ivókúrás kezelés, amely a vérszegénység, a légzési és a táplálkozási rendellenességeket gyógyítja. A mai Tusnádfürdő területen, a Csomád-hegység és a Nagy Piricske (Dél-Hargita) csúcsai között húzódó tusnádi Olt-szorosában kiömlő nagyhozamú borvízforrások gyógyhatására.  Egykor még csak a Főkútnak volt neve (melynek vize később rossz forrásfoglalás miatt elapadt), a többi forrást és fürdőt számokkal ellátva írták le. A Főkút légúti megbetegedések, bél- és hólyaghurut gyógyítására alkalmas vizét ekkor kezdték el palackozni. A szénsavas, sós és vasas borvizek kitűnő hatásúak az idegesség, sápadtság, vérszegénység, hisztéria, bénulások, reumás fájdalmak gyógyítására.